Torna

A székesfehérvári keresztesek 1493-ban a törökverő Kinizsi Pál ajándékát átírják Essegváry Györgynek. Az átadáskor megjelenek Sáros, Devecser, Szörcsök (Vörös Gergely és Bendek, Csépánházy Lukács)  Berzseny, Nyirád, Tüskevár (Simon pálos perjel) küldöttei. Az átírásból megtudjuk, hogy vámhely volt Torna a középkor végén. A szomszédos Zala megyével itt történt a közlekedés. 

Gőgös Imre nemes az 1600-as esztendők elején a malom mellé kocsmát és az őrlők részére szállást építetett. 1720-ban épül újra a közbirtokosság malma. 

1731-ben felállítják a tüskevári plébániát, a község filiáléja lett. 1779-ben már iskola és tanító működött a  településen. 

Dülő nevek a XVIII. században Tüskevártól kezdeve: Berekalja, Csörgető, Cser, Nyáras, Borsószer, Hosszúrét, Csolyános, Gáné, Böcköny, Kennesei  kert (megjegyzem, hogy Karácson Anna (1828-1866) férje Kenessey Károly) Cigánykert, Egres, Hosszúföld, Hosszúvölgy, Boncsos, Szeres, Farkastó, Nagytó, Kerekestó, Hosszúlap, Szurdik, Kakukrét. 

1809-ben Napoleon hadjárat érintette Tornát. 

1855-ben a Torna kanyargó medre helyett szabályos medret vágtak. 1864 október 19-i tüzvészben 20 ház a lángok martaléka lett. 1870-ben 447-en  lakják Tornát. 

Karácson család nemesi levelét 1645-ben III. Ferdinánd királytól nyerte. Karácson Gábor gr. Eszterházy és Erdődy uradalmi ügyésze volt. Történelmi kutatásaival értékes adatokat tárt fel Torna multjából. 

A település hírnevesebb szülöttei küzül megemlíthetjük Szabó István c. kanonok, nagyölbői és Szalay Pál c. kanonok fertőszentmiklósi plébánosokat. 

1870-ben a 447 lakós közül 52 zsidó volt! 1601-ben még áll a plébános háza. A plébániaház a mostani templomtól északra, kertje pedig a templom mögött keletre feküdt. 

A templomot a középkorban kőbástya vette körül. Nagy kár, hogy ezt 1785-ben lebontották és anyagát a kőszegény település a mesterház és hidak építésére fordította. A bástyán belül temető volt. A XVIII. század végén a falu déli oldalán a faiskola szolgált már temetkező helyül 1836-ig ekkor a mostani temető nyugati részét foglalja el. 

1858 évi október 3.-án a faluban pusztító tűzvész a templom fazsindelyét elhamvasztotta. A templom egész belseje megsemmisült. Majd restaurálták a templomot adományokból. Az oltárképet Tőttösy Mihályné, Karácson Krisztina festette. 

1872-ben a buzsáki régi orgonát vették meg. A templom két harangját 1791-ben szerezték.