A Paraicz ház téglái. (1804)

Gróf Esterházy Pál: Gróf Esterházy Pál középső gyermekként született, Bécsben. Az 1848–49-es szabadságharcban őrnagy. 1848 júniusától, a Komárom megyei nemzetőrség parancsnoka. 1848 októberében részt vett a schwechati ütközetben. A csata után a 18. honvéd-zászlóalj parancsnoka. Visszatért Komáromba, ahol 1849. február 8-án egy kitörést kísérel meg Érsekújvár irányába, mint a fő hadoszlop parancsnoka, alezredesi rangban. A szabadságharc bukása után emigrációba kényszerült. Párizs, London után 1853-ban hazatért, ahol örökösödés által az övé lett Devecser, majd a pápai uradalom. 1855. 11. 21-én feleségül vette rokonát, zólyomi gróf Esterházy Ilonát, aki 6 gyermekkel ajándékozta meg. A kiegyezés után országgyűlési képviselő. Borsosgyőri téglagyárából százezer téglát ajánlott fel a pápai zsinagóga felépítéséhez. 1877. 07. 20-án a Tirolban található Levico település közelében vadászbalesetben hunyt el. Koporsóját tízezer ember kísérte a plébánia templomba, ahol a ravatal állt. Gannán temették el a családi sírboltban. A Szerecsenyben készült domború GEP + évszámos tégláknak ő a készíttetője.

Ebben az időben a téglák égetése tábori, vagy más néven boksa kemencében történt. A nyerstégla vetését nem egyének, hanem családok végezték. A gyerekek nem jártak iskolába, az alacsony szintű iskolázottság volt a jellemző, nem csak a gyerekeknél, de sajnos a szüleiknél is. A család minden tagjának meg volt a feladata. Általában 20 helybéli család dolgozott a gyárban. A kivetett nyerstéglákat (muglikat12), a napon szárították, majd kazlakba rakták. A száradás után fával fűtött kemencében kiégették. Ezzel az égetési módszerrel nem tudtak egyenletesen jó minőségű téglákat gyártani. A termelékenység alacsony szintje miatt is szükségessé vált a téglavető modernizálása.

Gróf Esterházy Károly: Kora ifjúságától papnak készült. Iskolái elvégzése után, 1748-ban áldozópappá szentelték. Papi pályáját Pápán kezdte, ahol a Nagytemplomot és a városi kórházat építtette. 1750-ben esztergomi kanonok, 1759-ben váci püspök. Itt javította a népnevelést, szervezte a papnevelést, és elkezdte egy új székesegyház építését. 1759-től haláláig, Devecser földesura. 1762-ben, Egerben elfoglal-ta a püspöki széket. Sok templomot építtetett, többek között: Bakonyszentiván, Bakonyszücs, Béb, Csót, Pápanyőgér, Pápateszér, Ugod településeken. Egerben líceumot építtetett, melyre közel 2 millió forintot költött. 1799-ben Egerben halt meg.5 A környező falvakban történt építkezésekhez, nagy mennyiségű téglára volt szüksége, melyeket a Szerecsenyben működött téglavetőjében is gyártatott. Halála után még 5 évig készültek téglák az ő monogramjával, melynek az okát sajnos még nem ismerjük. Valószínű, hogy a tulajdon viszonnyal függ össze. Pápán is gyártottak ilyen téglákat, melyekhez csak a vetőládát szállíthatták, attól függően, hogy melyik település volt közelebb. Ezeket a téglákat láthatjuk a 3–21. képeken.

Forrás: Szalay István, Szerecseny és Gyömöre "téglás" évszázadai