Apácatorna Dűlők nevei

 

APÁCATORNA

Apácatorna : Torna, Tornán, Tornárú, Tornára, -i [K1. P. Torna K2. Apácatorna]. —T: 729 ha, L: 335.— A község neve 1908-tól Apácatorna. Az 1920-as években Veszprémgalsához csatolták a K2. Szurdok egy részét és a Pinkóci útra dűlő dűlőt.—A község nevét a Torna patakról kapta—így tudja P. is —, az előnevet azért kapta, mert a feltevés szerint a középkorban itt apácakolostor volt. Erről szóló néphagyomány nem él a falu­ban. — Fcs.: „Tököskánya bucsusok”. Az áldozócsütörtöki búcsúra kányafiókából ké­szítettek ételt—Aközség nyelvében az í-zés már archaizmusnak számít. szítettek ételt.—A község nyelvében az í-zés már archaizmusnak számít.

      1. Templom [Római katolikus templom] É. Sekrestyéjének része a XII. századi ke­rek, román stílusú templom. Az 1930-as években építették át. Építéskor emberi csontok kerültek a felszínre. 2. Tanácsiroda É. Ma kirendeltség. 3. Fő utca : Főső-faluvég [Kossuth Lajos u] Fr, U. Ide tartozik: 1—5. 4. Misejáró gyalogut Út. Ezen járnak Tüs­kevárra misére, ahol az egyházkerület központja van. 5. Bürü : Gyalogos hid : Kanálisi hid Híd. Fatörzsből készült híd volt. A fatörzset egyenesre faragták, s ezt használták híd­nak. Ez volt a bürü. 6. Iskola É. A körzetesítés óta lakóház. 7. Majori ut Út. A tsz-majorba vezet. 8. Âsó-faluvég [Kossuth Lajos u] Fr, U. Az Új utcáig tart. 9. Szennyes-dülő : Ujj utca [Kossuth Lajos u] U. Az 1930-as években osztották ki az azonos nevű dűlőből. 10. Müvelődési othon É. Az 1950-es években építette a község. 11. Agyaggödör G. Innen építkeztek. 12. Temető Te.

  13. Viz elei dülő [K1. K2. ~ sz] S, sz 14. Nyáros, -ra [K1. K2. Nyáros és Borsószer] S, sz 15. Borsó-szër : Borsó-szeri-tábla [K1. K2. Nyáros és Borsószer P. Karakó Szörcsöki ut melléki, sz] Hr, S, sz. Ide tartozik: 13—6. — A P. név valószínűsíthető. 16. Cse­ri-dülő [K1. Cseri, sz] S, sz 17. Csonkaâma [K1. P. K2. Csonka alma] S, sz, P. „hajdan ezen dülőben állott csonka almafáról...” 18. Müut : Nyócas ut Út 19. Csárda : Cigányház É. A múlt században.juhászcsárda volt. Ma cigányok lakják. 20. Csárdai kërëszt Ke 21. Bërzsënyi ut : Misejáró ut Út. Kisberzsenybe visz. 22. Tüskevári ut Út. Oda visz. 23. Malom hid Híd. A malomnál van. 24. Malomárok Volt Vf. A malmot hajtotta. 25. Malom : Kotrovác-malom É. Közbirtokossági malom volt, helyén ma a Vízügyi Igazga­tóság gátőrháza áll. P. „ezen község határán foly keresztül a Torna folyó, melyen a birto­kosságnak egy-két kerekü vizi Szitás malma vagyon”. 26. Középső hid Híd 27. Kanális-hid Híd 28. Szörcsöki ut Út. Karakószörcsökre vezet. 29. Zuggó. Volt gát a két patak összefolyásánál. 30. Irtás-rét [K1. K2. ~, r] S, r. Ide tartozik: 30. Római kori cserepeket találtak itt. 31.Kis-mező S, sz 32. Csörgető, -re [K1. K2. ~ P. Csörgetés, r] S, sz. Füzes volt. 33. Főső-Bozsok Men, sz 34.Böcköny, -be S, e, fenyves 35. Gáné, -ra [K1.K2.~P. Gánéi] S, r. A két vízfolyás között káposztáskert volt, Gál nevűek laktak itt, nekik volt a legnagyobb területük ezen a részen. 36. Kavicsbánya Volt B 37. Kertajjá [K1. P. K2. Kertalja] S, sz, e. Fekvéséről. Ide épült a 43. 38. Berëk ajja [K1. K2. Berakalja, r] S, r 39. Kanális [K1. Torna Bach K2. Tornaág csatorna] Vf. A Tornát mente­sítették vele tavaszi-nyári áradások idején. Ez volt az eredeti patakmeder, a szabályozással vált mellékággá. 40. Torna [K1. Torna Bach P. Torna folyó K2. Torna pa] Vf. Szabályozott patakmeder. 41. Bozsok, -ba [K1. Boszok, sz P. Bozsoki és dobról- ka, sz, r K2. ~] S, sz 42. Kis-tó [K1, Kis toi d, sz P. Pacsikert és kis tó, sz, r K2. ~] Mf, sz. 10—15 éve még forrásból táplálkozó tó volt a dűlő közepén. 43. Major [Tsz-major] M. 1959-ben létesítették. 44. Boncsos, -ra [K1. P. K2. -, sz] S, sz. Régen erdő volt, amely­nek fáin sok boncs 'fagyöngy’ élősködött. P: „hajdan igen tüskés volt, mely között igen sok boncs termett...” 45. Jenei ut Út. Tüskevárra visz, amelynek régen Nagyjenő volt a neve. 46. Âsó-Bozsok Men, sz 47. Hosszu-rét [P. Hosszuréti, ka K2. ~] S, sz. Rét volt. A Torna és a Kanális között hosszan elnyúló rét. Ide tartozik: 56. 48. Mestër-tag S, sz. Illetményföld volt. 49. Pinkóci ut Út. Veszprémpinkócra visz. 50. Pacsi-főd [P. Pacsi kert és kistó, sz, r] S, sz. Pacsi nevűé volt. 51. Pacsi ut Út A dűlőről. 52. Homokbánya Volt B, e 53. Grünbaum ut Út. Azonos nevű családnak volt itt nagyobb birtoka. 54. Füz-telep, -re S, e. A Fűztermeltető Vállalaté. 55. Temető ajja [K1. K2. Jenei utra d P. Jenői uti, sz] S, sz. A fekvéséről. Ide tartozik: 63. 56. Csollános, -ra [K1. Csottanyos, r P. Hosszurét és Csollányos, ka] S, sz, e. A patakparti erdőben sok csalán volt. 57. Dögtér: Dögkút Gs, mlen. Volt dögtemető. 58. Szennyes, -be [K1. K2. ~] S, sz. A patakmenti ré­tet is felszántották. A dűlőben fekete „szennyes” folt van, valószínű szénégetők lehettek itt 59. Gele-kert [K1. P. K2. ~] Hr, S, sz, a Vf-tól délre e. Galagonyás erdő volt. AVf-ok találkozásánál őskori cserepeket találtak. Ide tartozik: 70., 71—2. 60. Pinkóc uti hid Híd 61. Égërës, -be Mf, e. A patak partján égererdő húzódik. 62. Egrës, -re [P. Egresi, sz, e K2. ~] S, sz. A Vf két partja régen legelőerdő volt Ide tartozik: 61. 63. Kábosztás-kertëk [K1. Káposztás kertek, sz K2. Káposztás] S, sz 64. Irtás, -ra [K1. K2. ~] S, sz. Ide tartozik:75., 86. 65. Csapás uti hid Híd 66. Hosszi-vőgyi-árok [K2. Hosszúvíz pa] Vf  67. Szabó-kut Kút. Szabó István telkén van. 68. Köles-tető [K2. ~] S, sz. Kölest ter­meltek a dombon. 69. Hosszi-vőgyre dülő [P. Hosszu vö, sz, e K2. ~] S, sz. Az árokról. 70. Csippányi-erdő S, e 71. Szurdok, -ba [P. K2. ~] S, e. P: tölgyfaerdő. Ide tartozik: 72. 72. Füzes, -be S, e. Fűzfával beültetett terület, a Fűztermeltető Vállalaté. 73. Köles-te­tői ut Út. A dűlőről. 74. Csapás : Csapási ut [P. Nagycsapás] Ú. A csapás 22 méter szé­les volt, P: „nyírfa tenyész benne”. Ma kiépített út. 75. Gerencsér-gödör Gs, sz. A tüs­kevári fazekasok innen vitték az agyagot. 76. Jakab-tag D, sz. A Jakab családnak volt itt birtoka. 77. Kis-erdő S, sz. Erdő volt. 78. Nat-tói [K2. Nagytói] S, sz. 30—40 éve tó volt itt 79. Tini-tag S, sz. Tini becenevű személynek volt itt 12 kat. h. földje. 80. Szabó-kut Kút. Szabó Imre telkén van. 81. [K1. Erdő, e] Hr, az egész déli határ neve. 82. Köles-tető ajja S, sz. Fekvéséről. 83. Jakab ut Út. A dűlőről 84. Sertéslegelő, -re [P. Sertvéslegelő, l K2. Sertéslegelő környék] S, sz. Sertéslegelő volt P: „környéke erdő nyírfával”. 85. Molnár ut : Disznópáskom ut Út. A molnár földje mellett vitt a legelőre. 86. Karácsony-erdő S, e. Karácsony családé volt az egész Irtás. 87. Mónár-tag Mf, r, l, sz. A községi molnár illetményföldje volt. 88. Nat-tói-kut Kút 89. Disznópáskom Mf, e, l  90. Páskom-kut Kút. Delelőkút

volt. 91. Szél-erdő S, sz, e volt. A legelő északi széle, a sertés- és marhalegelőt válasz­totta el. 92. Csapásra dülő [K2. ~] S, sz, e. Ide tartozik: 93—4., 98—100. 93. Farkas-tó S, vízállásos terület, a Farkas család birtoka volt. 94. Rátësi-erdő S, e. A Rátessi családé volt. 95. Nat-tói-âsó-kut Kút 96. Nat-tói : Legelő, -re : Marhapáskom [K2. Nagytó i K2. Legelő] S, 1, e. Közbirtokossági, most tsz-legelő. Ide tartozik: 91., 95., 97. 97. Sárosdi-szél S, 1, e. Szentimrefalvával (volt Sárosd) határos. 98. Barátfa-szél S, sz. Erdő is volt. A káptalanfai Barátfapusztával határos. 99. Jakab-erdő S, e. A Jakab csa­ládé volt. 100. Határut Út.

Az adatközlők nem ismerték: 15.P. Karakó Szörcsöki ut melléki 41. P. dobróka 55. K1.K2. Jenei utra d P. Jenői uti 56.K1. Csottanyos 66.K2. Hosszúvíz pa.—P.Faluszer, sz; Kakukrét, ka.—K1: 1857.,P: 1864.,K2:1933.,Hnt: 1973.

Gyűjtötte: Süle Sándor ny. iskolaigazgató.—Adatközlők: Bertha Géza 44, Jakab Jenő 65, Kovács Béla 59, Kovács Dezső 59, Tornai Endre 60 é.