Életöröm vélemények

Vasuta Gábor fotóművészetét már több éve nyomon követem, blogját talán már 2010 óta olvasom. Csodálom természetfotóit, melyek világszinten, technikailag is a legjobbak közé tartoznak. Az „Életöröm” című könyve mégis sok meglepetést hozott. Például (a nők mindig a kisbabás képekre találnak először...): Violát más oldalairól is megcsodálhattam, a kicsit durcást, dacost is, nemcsak az „angyalkát”. „Ilyeneké a mennyek országa” - örömmel állapítottam meg, hogy igen, az ilyeneké – vagyis az emberé, ha evangéliumi értelemben gyermek marad. Az emberpalántában minden egységben van még, igen, így, néha durcásan, néha dacosan is – mégis övék az a bizonyos Ország… Müller Péter is utal erre a hátsó borítón olvasható kis írásában. Vasuta Gábor művészetében mindig érezhető, egyszersmind rabulejtő  az a szeretet, tisztelet és alázat a természet iránt, ami képeiből árad – az a többlet, amit nem lehet fotótanfolyamokon elsajátítani. Ebből a könyvből már világosan és tisztán áll előttem – a Teremtő csodálatos teremtményeit keresi, kutatja és örökíti meg a maga módján, a fotográfia technikai eszközeivel – mégpedig oly tökéletességgel, hogy „félő” -. titokban még olyanokat is magukkal ragadnak a Gítá bölcs szavai, akik „józan állapotukban” elutasítanák azokat… Végül egy kép, melyet eddig nem ismertem, de amely nemcsak lenyűgözött, hanem egyenesen megrendített - a 113. oldalon látható „Beteljesülés” – anya gyermekével. Madonna…. Nem ikon, mert az más. Hanem egyike a legmagasztosabbaknak, amit az Emberben személhetünk. Örökérvényűen megfogalmazott kép, nyugalmával, a tónusok mesteri kezelésével igazi műalkotás – így, ahogy van. Befejezésképpen álljon itt egy részlet a Bhagavad Gítából, melyet ez a könyv juttatott eszembe (Lakatos István fordításában (Európa kiadó, 1987) - 18. fejezet, 20. vers: „Minden lényben a páratlan örök lényt látni szüntelen, sokfélében az egyetlent - a szent összhang tudása ez.” Szeretettel és köszönettel: Horváth Judit